Elkezdődtek a XLIX. Szenczi Molnár Albert Napok
2018.10.06.

20181005_183158_016.jpg

 

A Szenczi Molnár Albert Napok 2018. október 5-én megtartott nyitóünnepségének szóvivője Szenc Város önkormányzati képviselője Németh Gabriella volt, aki egyben a Magyar Közösség Pártja szociális, családpolitikai és egészségügyi alelnöke.

Az ünnepségsorozat hagyományosan Szenczi Molnár Albert szobrának megkoszorúzásával kezdődött. A koszorúk elhelyezését megelőzően a Sz.M.A. Gimnázium és Szakközépiskola végzős diákja Pongrácz Emese mondta el Csoóri Sándor „Ha ennyi volt az élet” című versét, majd Németh Gabriella a Csemadok Szenci Területi Választmánya és a Csemadok Országos Tanácsa nevében köszöntötte a koszorúzási ünnepségen megjelent valamennyi résztvevőt.

Megkülönböztetett tisztelettel köszöntötte az ünnepség vendégeit:

  • Magyarország Pozsonyi Nagykövetsége képviseletében Kanyár Gyöngyi I. Tanácsos asszonyt,
  • Bárdos Gyulát, a Csemadok országos elnökét,
  • Ing. Karol Kvált, Szenc Város polgármesterét,
  • Ing. Dušan Badinský alpolgármestert,
  • Répássy Jarmilát, a Szenci Városi Hivatal elöljáróját,
  • Pomichal Istvánt, Pozsony-megye képviselőjét, frakcióvezetőt,
  • Gujber László Pozsony-megyei képviselőt, Hegysúr polgármesterét,
  • Somogyi Alfrédot a Pozsonyi Református Egyházmegye esperesét,
  • Mézes Rudolfot, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségének elnökét,
  • Dr. Gubcsi Lajost, az Ex Libris Díj alapítóját, melyet Galántán ünnepélyes keretek között a Csemadok Szenci Alapszervezete vehette át 2018. október 4-én.,
  • a Szenc és vidéke Társulás elnökét Duray Rezsőt,
  • a Sz.M. Albert nevét viselő magyar tannyelvű oktatási intézményeink képviselőit,
  • a Mosonmagyaróvári Piarista Gimnázium, Általános iskola és Óvoda képviselőit,
  • a Magyar Közösség Pártja szenci önkormányzati képviselőit.

Németh Gabriella az ünnep lényegét, a magyar közösség kollektív tudatában elfoglalt helyét így foglalta össze: „Amikor 49 évvel ezelőtt a szenci magyar értelmiség képviselőinek, csemadokosainak fejében megszületett a gondolat, hogy városunk nagy szülöttjéről méltóképpen megemlékezzenek, bizonyára nem gondolták, hogy ez a megemlékezés, több évtized múltán is, a pezsgő, nyári kulturális programok végeztével, az ősz egyik kiemelkedő kulturális eseményévé válik.

A közel fél évszázados múltra visszatekintő Sz.M.A. Napok hagyománnyá váltak Szencen és külön öröm számunkra, hogy a szervezésbe már jó néhány éve a környező településeken élő magyarság is aktívan bekapcsolódik, sajátjuknak érezve Szenczi Molnár Albert hagyatékát. Így kerülhetnek megvalósításra színvonalas rendezvények Boldogfán, Hegysúron, Rétén, de a szenci járás határán kívül eső Jókán is.

Nincs ez másként az idén sem, ezért kérem Önöket, figyelmesen olvassák át a műsorban feltüntetett programokat és jelenlétükkel támogassák ezeket a rendezvényeket, erőt adva ezzel is a szervezőknek a további munkához. A magyar közösség számarányának rohamos csökkenése sajnos nem ad okot optimizmusra, de bízzunk benne, hogy a jövő évi, jubileumi, 50. Sz.M.A. Napok megtartása után lesz még legalább 50 évig igény ennek a színvonalas rendezvénysorozatnak a megszervezésére! Az idei, 49. Sz.M.A. Napok rendezvényeire, amelyekre 2018. 09.28 és október 27-ke között kerül sor, mindenkit nagy szeretettel várunk!”

Az ünnepi beszédet a Csemadok országos titkára, Görföl Jenő tartotta, majd Magyarország Pozsonyi Nagykövetsége, a jelenlévő társadalmi, politikai szervezetek és iskolák képviselői elhelyezték a megemlékezés és a tisztelet koszorúit Szenczi Molnár Albert, városunk nagy szülöttje - író, költő, műfordító, humanista- emlékének adózva. A jelenevők a koszorúzást követően elénekelték nemzeti imánkat.

Az ünnepség a városi művelődési házban folytatódott, ahol a Labirintus Galériában „Szállj ékes dallam” címmel a budapesti Ad Libitum Zenekar hangversenyére, valamint 20 órától Szőke Erika képzőművész, fotográfus „Érző mezők” című kiállításának a megnyitójára került sor.

A budapesti Ad Libitum Kamaraegyüttes tagjai anyaországi, felvidéki, illetve felvidéki kötődésű hivatásos muzsikusok: szoprán - Vámosi Katalin, hegedű - Blahunka Adrienn, zongora - Gincsai Beáta Eszter, klarinét - Kazán Péter, cselló - Kirkósa Tamás.

Az együttes 2003-ban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem fúvós tanszékén, mint fúvósötös alakult. Összetétele fokozatosan változott a jelenlegire, vagyis: szoprán, hegedű, klarinét cselló és zongora. A Szenczi Molnár Albert Napok megnyitójára nemzeti műsort hoztak. Fellépésüket négy 48-as dallal kezdték Toborzó címmel Milan Novák feldolgozásában. A dalcsokor érdekessége, hogy a címadó dal szerzője Arany János. Az aradi vértanúk emlékére című erdélyi dallam a zsitvabesenyői Bernáth Ľuboš átiratában szól, amelyet Lassú, palotás és friss címmel zenekari kompozíció követett. Szerzője Rózsavölgyi Márk a Liszt előtti magyar zenei romantika kimagasló képviselője volt.

A hangverseny két Kodály művel folytatódott: Lírikus románc és a Dicsérjétek az Urat, vagyis a 150. zsoltár, amely Szenczi Molnár Albert szövegére készült. Az előbbi cselló és zongorára íródott, míg az utóbbi szoprán, klarinét és zongorára. A következő dal Vincze Zsigmond a Hamburgi menyasszony című operettjének dalbetétjeként 1920-ban íródott a Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország. A dal hányatott sorsot ért meg. Elutasították mind a fehér, mind a vörös terror idején. Az előbbi a szerző származása miatt utasította el, míg az utóbbi irredentának tartotta, pedig a dal csak nagy igazságot mond ki: Magyarország szép és gyönyörű. A lírikusan szép Vincze dallamot Erkel Ferenc sodró Palotása követte a Hunyadi László című operából. A csodálatos Erkel operarészlet után a Magyarország az én hazám című magyar népdal és a Honfoglalás című filmből Koltay Gergely Kell egy szó című dala következett.

A hangverseny záró száma mindenki számára ismert mű volt, mégis kevesen tudják, hogy létrejötte az elbukott 1848/49 szabadságharchoz kötődik. A világosi fegyverletétel után sok hazánkfia az ország elhagyására kényszerült, köztük Joachim József és Reményi Ede, a kor leghíresebb hegedőművészei. Hozzájuk csatlakozott, akkor még ismeretlen zongoristaként, Johannes Brahms.  Az együttműködés eredménye a népszerű Magyar táncok. Ebből most a legnépszerűbb az V. magyar tánc csendült fel.

A nyitóünnepség zárórendezvénye a Nyitra melletti Nagykéren élő és alkotó SZŐKE ERIKA (1977) képzőművész, fotográfus, kiállításának megnyitója volt. A művésznő főiskolai tanulmányait a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Képzőművészeti és Művészet pedagógiai karán végezte. Munkáiban a hagyományos, analóg és digitális technikák mellett különféle experimentatív és saját fejlesztésű, a klasszikus fénykép és sokszorosított grafika határterületein mozgó eljárásokat alkalmaz. Nem ritkán afféle kiterjesztett fotókat, a fénykép és a térbeli objektum közt egyensúlyozó tárgyakat hoz létre. Műveinek központi témája a család, a családon belüli emlékképek, viszonyrendszerek és kapcsolati hálók univerzuma, a társadalmi nem és a nemi identitás artikulálódásának kérdései, valamint az emlékezet és a felejtés kölcsönhatásainak ábrázolhatósága, akár egyéni, akár kollektív szinten. Alkotásaival számos hazai és külföldi kiállításon szerepelt, 2014-ben elnyerte a Székelyföldi Grafikai Biennále nagydíját. Munkásságát Szász Pál író méltatta.

 

 

 

Képgaléria a cikkhez